Basbousa: szaftos arab darás sütemény
A basbousa (بسبوسة), amelyet namoura, revani vagy Tunéziában harissa néven is ismernek (nem összetévesztendő az azonos nevű tunéziai csípős paprikapasztával), hagyományos arab desszert, amely nagyon népszerű a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Szaftos, édes, szirupban megáztatott darás sütemény, amelyet gyakran kókusszal vagy diófélékkel tálalnak.
A "basbousa" szó az arab "basa" kifejezésből ered, amely annyit tesz: "keverni" vagy "nyomni", és a tészta elkészítésének módjára utal.
A sütemény alapja durva búzadarából vagy durumdarából készült tészta. Sütés után édes cukorsziruppal öntik le, így a basbousa belül csodásan szaftos lesz. A dara nélkülözhetetlen az elkészítéséhez, mert ez adja a sütemény jellegzetes szerkezetét, ízét és illatát. A durvább szemcséjű darától a sütemény sajátosan szemcsés, enyhén roppanós állagú lesz, ami szépen ellensúlyozza a sziruppal átitatott tészta szaftosságát. A desszertet ráadásul viszonylag könnyű elkészíteni, sem különleges alapanyag, sem bonyolult eljárás nem kell hozzá.
A basbousa kedvelt édesség a különféle ünnepeken és mulatságokon. Az arab világban gyakran a ramadán, a böjti hónap idején készítik, amikor napnyugta után ezzel törik meg az egész napos böjtöt. Egyiptomban, Libanonban és Palesztinában az esküvők megszokott desszertje, ilyenkor néha mandulával díszítik. Törökországban az Íd al-Fitr (a böjt megtörésének ünnepe) alkalmából sütik, Görögországban pedig húsvétkor.
Bár a basbousa alaprecepte a különböző vidékeken hasonló, ennek a kedvelt desszertnek egészen biztosan nincs egyetlen "igazi" változata. Épp ellenkezőleg, a basbousának rengeteg regionális és helyi változata létezik. Van, ahol kókuszt tesznek a tésztába, máshol diófélét vagy tejport. A görög változat narancshéjjal és fahéjjal készül, a török pedig hígabb, kevésbé édes, rózsavizes szirupban ázik.
Jó étvágyat!
