Mercat Central d'Alacant: a vásárcsarnok, ahol Alicante bevásárol és reggelizik
Aki vasárnap szeretné nyitva látni az alicantei vásárcsarnokot, annak évente tizenegy alkalma van rá. A Valenciai Közösségben a törvény ennyi vasárnapon és ünnepnapon engedi kinyitni az üzleteket, és hogy melyek lesznek ezek, azt a hatóság előre kijelöli. A többi vasárnapon zárva marad a kapu a lépcső tetején.
A Mercat Central d'Alacant (spanyolul Mercado Central de Alicante) egy 1922-ben épült fedett vásárcsarnok a város közepén: 292 stand két szinten, lent hal, fent gyümölcs, zöldség, sajtok és hentesáruk, közöttük pedig bárok, ahol a spanyol konyha ülve is tanulmányozható.
Abastos a homlokzaton, óra a vitrinben
A bejárat fölött egyébként egyik olyan név sem áll, amelyen a csarnokot keresni szoktad. Nagybetűkkel ez olvasható: Mercado de Abastos, vagyis ellátó piac - hivatalos megnevezés abból az időből, amikor minden nagyobb spanyol város épített magának egy ilyen csarnokot, hogy az élelmiszer egy fedél alá kerüljön. A fedett vásárcsarnokok a huszadik század első évtizedeiben nőttek ki a földből Valenciában, Zaragozában és Barcelonában, és az alicantei is ugyanehhez a hullámhoz tartozik, csak fiatalabb és szerényebb, mint szecessziós valenciai testvére. A táblák és a térképek a valenciai Mercat Central d'Alacant nevet részesítik előnyben, mert magának a városnak is két neve van; a helyiek egyszerűen csak így hívják: el Mercado.
Az alapkövet XIII. Alfonz király tette le, a megnyitó 1922 novemberében volt. Az a dátum azonban, amelyre a csarnok a legpontosabban emlékszik, csak később jött el. 1938. május 25-én a Franco oldalán harcoló olasz repülőgépek több mint kilencven bombát dobtak Alicante délelőtti forgalomtól nyüzsgő belvárosára, a szirénák nem szólaltak meg, és a csarnokot telitalálat érte; a halottak számát a források kétszáz és háromszáz közé teszik, a spanyol Wikipédia háromszáznál is többet említ. A csarnok órája 11:19-kor állt meg, egy perccel a találat után, ma pedig a csarnok belsejében, egy vitrinben látható. Az emberek szatyrokkal járnak el mellette, és egy emlékművel talán ez a legjobb, ami történhetett.
Mi való innen, és mi csak átutazóban van itt
A felső szinten elsőként a tartóba fogott, Joselito címkés sonkacomb vonzza a tekintetet, és éppen ez a legkevésbé alicantei dolog az egész csarnokban: a jamón ibérico Extremadurából és Andalúziából érkezik ide. Alicante tartomány mást tesz a pultra: jijonai turrónt, édes fondillón bort, déniai vörös garnélarákot, callosai naspolyát és a Vega Baja vidékének hentesáruit, köztük az orihuelai morcillát, a véres hurkát. A leghelyibb áru a pékeknél van: a coca amb tonyina, a vékony, tonhallal és párolt hagymával töltött lepény, amelyet Alicante a júniusi Szent János-napi tűzünnepre, a Fogueres de Sant Joanra süt, és friss fügével eszik, mellette pedig a morzsás tetejű coca de mollitas.
Mikor reggeliznek itt, és mikor zárnak be
A vásárcsarnok délelőtt él. Hétkor nyit, hétköznap fél háromkor, szombaton háromkor zár. A legjobb idő tíz és tizenkettő között van, amikor az egész Valenciai Közösségben esmorzaret van - a második reggeli, vagyis egy nagy szendvics vagy egy tapa, mellé vermut vagy szódával kevert bor. Olyan ez, mint az iskolai tízórai felnőtt kiadásban: tízkor, kenyérrel, csak éppen a tej helyett vermut jár hozzá. A csarnok bárjai éppen erre rendezkedtek be. A vásárcsarnok ezzel csatlakozott a gasztropiacok divatjához, amelyet a madridi Mercado de San Miguel indított el, de csak félig: lent még mindig olyanoknak árulják a halat, akik este megfőzik, nem lefotózzák.
Reggeli, coca és vermut egy fedél alatt
Az alicantei vásárcsarnokba barátokkal mentem, és az egész délelőttöt ott töltöttük: először egy tipikus spanyol reggeli a pultnál, aztán egy helyi pékség standja, ahol coca amb tonyinát vettünk, végül egy pohár vermut a La Guapában (lásd: Hol együnk Alicantéban?). Közben végigjártuk a sajtos standokat manchegóval, mahónnal és cabralesszel, meg a zöldséges pultot, fölötte a mennyezetről lógó szárított mimózával. Hogy mennyibe került nekünk az a délelőtt, nem tudom - a piacon apránként fizetsz, három különböző pultnál, és egyik sem ad számlát az egészről. A csarnok fölött magasodó Santa Bárbara várba végül csak másnap jutottunk fel. Lifttel. A vásárcsarnok lépcsője épp elég volt.
Mercat Central d'Alacant
