A Cricova pincészet: a bor föld alatti városa Chișinău mellett
Úgy képzeltem, hogy egy pincelátogatás valahol a szőlőskert és a présház között kezdődik. Cricovában ehelyett elektromos kisvonattal vittek le minket egy föld alatti moziba, a pultra sorban pezsgőspoharakat állítottak - egy kóstolót mindenkinek, még a fizetős kóstoló előtt -, aztán leoltották a villanyt. A borról szóló film a sötétben pergett, a buborékok pedig a csendbe pezsegtek. A Cricova állami pincészet Chișinău központjától tizenegy kilométerre fekszik, és egyben Moldova föld alatti borvárosa: több mint 120 kilométernyi járat, amelyet a mészkőbányászat hagyott maga után, és amelyben bor érik, pezsgő készül, a látogatókat pedig elektromos kisvonat szállítja.
Város, ahol az utcákat borokról nevezték el
A járatokat nem borászok vájták. Cricova alatt kagylós mészkövet fejtettek Chișinău és a környező városok építéséhez, a bányászat után pedig olyan labirintus maradt hátra, amilyet egyetlen építész sem tervezett volna: több mint 120 kilométernyi járat 60-80 méteres mélységben, állandó, 12 °C körüli hőmérséklettel és olyan páratartalommal, amely már szinte köd. A pincészet valóságos várost csinált belőle: az utcák a Cabernet, a Fetească vagy a Sauvignon nevet viselik, a kereszteződésekben közlekedési táblák és lámpák lógnak, a mozi pedig - hol másutt - a Lumière fivérek utcájában áll. A látogatókat és a személyzetet piros elektromos kisvonatok szállítják, saját rendszámtáblával.
És most őszintén: nem ez az egyetlen ilyen hely, sőt, ha a számokat nézzük, nem is a legnagyobb. Chișinău másik oldalán fekszik a Mileștii Mici pincészet, több mint 200 kilométernyi járattal és a világ legnagyobb borgyűjteményéért járó Guinness-rekorddal - és kisvonata is van. Hasonló elvet másutt is ismernek: a champagne Reims alatti krétabányákban érik, Saint-Émilion pedig ugyanabban a mészkőben rejti pincéit, amelyből a fölöttük álló kisvárost is építették. A Cricova ennek ellenére a saját honlapján a világ legnagyobb föld alatti borászati komplexumaként hirdeti magát. Két állami vállalat vitája, amelyben az egyiknél van a rekord és a hosszabb járatok, a másiknál a jobb szlogen és a saját mozi.
Enológusok a kőbányában
A pincészet a kisvárosról kapta a nevét, amelyet a krónikák először 1692-ben említenek; hogy a név honnan ered, nem biztos - az iratokból legfeljebb egy Cricovan nevű földbirtokos olvasható ki, akiről a falut valószínűleg elnevezték. A borászati fejezet ehhez képest fiatal. 1952-ben Petru Ungureanu és Nicolae Sobolev enológus azt javasolta, hogy a kitermelt tárnákat vegye át a bor - az állandó hűvösség és páratartalom itt ingyen elvégzi azt a munkát, amelyhez máshol drága csarnokokat építenek. Két évvel később a föld alatt létrejött az állami borgyűjtemény, 2003-ban a parlament törvényben nyilvánította az egész komplexumot nemzeti kulturális örökséggé, ma pedig a Mileștii Mici pincészettel együtt az UNESCO világörökségi várományosi listáján szerepel. Az idegenvezetők szívesen hozzáteszik, hogy itt "a 15. század óta" fejtik a követ - erre azonban eddig senki nem talált bizonyítékot.
A föld alatti világnak saját mitológiája is van. Jurij Gagarin 1966 októberében valóban járt itt; a legenda hozzáteszi, hogy az űrből menetrend szerint tért vissza, a cricovai pincékből viszont állítólag csak másnap talált ki. A híres látogatókra ma egy fal emlékeztet világtérképpel és több tucat portréval, és sok vendég bérel itt saját borfülkét a borainak. 2019 óta a föld alatt kápolna is áll, amelyet a moldvai földön megdicsőült összes szentnek szenteltek; egy tévécsatorna rögtön hatszáz éves, a pincékben felfedezett templomot csinált belőle, mire a helyi újságírók kitalációként leleplezték a hírt. Idelent még a mítoszoknak is ideálisak az érlelési körülmények.
Pezsgő fejjel lefelé
A föld alatti világ legnagyobb büszkesége a pezsgő. Moldovában a Cricova kezdett elsőként pezsgőt készíteni a klasszikus palackos erjesztéses módszerrel: a második erjedés közvetlenül a palackban zajlik, akárcsak Champagne-ban vagy a spanyol cava esetében. A palackok ezután nyakukkal lefelé érnek fából készült rázóállványokban (pupitre), és gyakorlott kezek kétnaponta elfordítják őket egy kicsit, hogy a seprő a palack nyakába csússzon - egy román tévériport szerint az egyik palackforgató asszony (remueuse) harminc év alatt mintegy háromszázmillió palackot forgatott meg. A mai termelés egy része azonban rozsdamentes acéltartályokban erjed, nem palackban. A hivatalos honlap pedig a módszert "Pierre Pérignon szerzetesnek" tulajdonítja: a champagne-i legenda nyilvánvalóan a moldovai föld alá is eljutott.
Az út során látott palackok közül két sort emelnék ki. A Wild nevű bio sor 2023-ban került piacra 9500 palackos szériákban, és hazai szőlőfajtákra épít - köztük a viorica fajtára, amely a Wild sor egyetlen olyan szőlője, amelyet maga Moldova nemesített. A fetească albă (leányka), a fetească regală (királyleányka) és a fetească neagră fajtán Moldova a román borral osztozik, így az "őshonos" címke Moldovában ugyanúgy érvényes, mint Romániában. Az Elogiu nevű limitált pezsgő pedig az alapítónak állít emléket: a 2017-es évjáratú chardonnay a második erjedés után legalább négy évig érett palackban az itteni tárnákban, mielőtt Ungureanu ajánlásával ellátott címkét kapott.
Göring zsákmánya üveg mögött
A legszigorúbban őrzött utca a gyűjteményé. Az Oenoteca nevű borgyűjtemény fehér, boltíves fülkéiben mintegy 1,3 millió palack fekszik, köztük - a pincészet szerint - mintegy kétezer bor Hermann Göring gyűjteményéből: hadizsákmány, amely a háború után Moszkván keresztül került ide. Hivatalosan a legrégebbi darab az Ierusalimul de Paști, egy 1902-es húsvéti desszertbor, a négyszáz palackból az utolsó megmaradt darab. És akad itt egy tárgy, amelynél egy cseh látogató megtorpan: egy sötét palack Jan Becher, Becherovka, 1902 felirattal. Mélyen Moldova alatt rábukkanni olyan, mintha a világ másik végén futnál össze egy régi osztálytársaddal.
A feliratot érdemes másodszor is megnézni. 1902-ben a Karlovy Vary-i likőrt még nem hívták Becherovkának - Karlsbader Becherbitter néven árulták, mai nevét csak az első világháború után kapta. A vitrin felirata tehát néhány évtizeddel előreszalad az időben, ráadásul a származási országot elírva, CZEHIA alakban tünteti fel. Az idegenvezetők hozzátesznek egy történetet Becher egyik leszármazottjáról is, aki állítólag hiába ajánlott több százezret a palackért - biztos csak annyi, hogy a leghíresebb cseh likőr egy palackja (bővebben a Mit hozzunk haza Csehországból? című útmutatómban) egy olyan gyűjteményben fekszik, amely egyébként a boré.
Vasárnap Cricovában
Bejutni csak foglalással és idegenvezetővel lehet. A túrák hat nyelven, köztük angolul is indulnak, és a kóstoló nélküli egyórás körtől a többórás kóstolómaratonokig terjednek; hétvégén és délután négy óra után mindegyikért 100 lej felárat kell fizetni - aki spórolni szeretne, jöjjön hétköznap.
Mi Chișinăuból vasárnap délelőtt érkeztünk Cricovába, ketten, két héttel korábban online lefoglalt időpontra; fizetni csak a helyszínen kellett. A Business csomag angol nyelvű idegenvezetéssel fejenként 800 MDL-be (39 EUR) került: hétszáz a túra négy kóstolóval, száz a hétvégi felár. Egy extra pohár, amely nem számított bele a négy kóstolóba, rögtön a moziban megérkezett - egy fehér pezsgő a Wild sorból; hogy pontosan melyik, azt nem jegyeztem fel, csak annyit tudok, hogy remekül itatta magát, és hogy jobb fehérbort aznap nem kaptam. Aztán a kisvonat végigvitt minket az utcákon a hordók és a rázóállványok mellett, a végén pedig egy csillagos mennyezetű kóstolóteremben megterített asztal várt ránk: diófélék, grissini, aszalt szilva és négy pohár - egy bio rozé pezsgő fetească neagră-ból, még egy fehér pezsgő, egy csendes fehérbor és egy 2000-es évjáratú archív Codru, amelynek címkéje nem javasolja a dekantálást, mert a törékeny illat elveszne a kancsóban. Hogy maga a kóstoló megérte-e azt a néhány száz lej többletet, abban a mai napig nem vagyok biztos; a közös föld alatti szertartás mindenképp megérte. Aztán még egyszer lementünk a lépcsőn, ezúttal a Regatul Vinului étterembe (lásd Hol együnk Chișinăuban?), ahol mustot, zeamă-t, borș scăzutot és sarmalét ettünk-ittunk. Szőlőskertet egész nap nem láttunk - és igazából nem is hiányzott.
Cricova
