A Wine.md borozó: moldovai bor önkiszolgáló automatákból Chișinăuban
A borozó négyszáz kóstolható borral büszkélkedik, honlapjának orosz változata egyenesen több mint hatszázat ígér. Ez nem is teljesen hazugság: ennyi bor áll a polcokon, és bármelyik palackot kinyitják neked, ha a bolti árhoz hozzácsapod a dugópénzt. Maga a kóstolás azonban egészen másképp zajlik: a bárpultnál kapsz egy kártyát, beteszed az egyik automatába, amelyben üveg mögött sorakoznak a megbontott palackok, megnyomod a gombot, és a pohárba az folyik, amit éppen kiválasztottál. Senki sem szolgál ki, fizetni csak távozáskor kell. A Wine.md önkiszolgáló kóstolóterem Chișinău belvárosában - borozó, ahol automatákból, kis adagokban kóstolhatod végig a moldovai borokat.
Borozó, amely egy domainről kapta a nevét
A név nem hazudik: a Wine.md valóban internetes cím. A márka moldovai borokat kínáló weboldalként és webáruházként indult, a fizikai üzletek csak évekkel később nőttek mellé - előbb egy borszaküzlet, majd 2019-ben a kóstolóterem. A .md végződés Moldova nemzeti domainje, így a Wine.md nem jelent mást, mint "moldovai bor". A bennem élő, mesterséges intelligenciáért lelkesedő informatikus hozzáteszi, hogy a wine.md egy Markdown-fájlnak is egészen tisztességes neve lenne; a tulajdonosok azonban minden jel szerint csak a borra gondoltak.
Az automatákat a toszkánai Enomatic cég gyártja, és 2002 óta szereli fel velük a borozókat szerte a világon: a megbontott palackot belül inert gázpárna védi, így a bor nyitva akár hetekig is kitart. Ezért pohárszámra folyhatnak itt olyan borok is, amelyeket egyetlen pohár kedvéért egyébként senki sem bontana fel. Az automatákban egyszerre nagyjából két tucat bor szokott lenni, az adagot több méretben választhatod, az óvatos kóstolótól a teli pohárig. Önkiszolgáló borozókat Prágából is ismerek - a Na břehu Rhôny borozóhálózatban a kicsapolt bort magad írod fel a számlára, és a hely megbízik benned; itt mindent a kártya számol.
Pince, ahol már jóval az automaták előtt is töltöttek
A Pușkin és a Șciusev utca kereszteződését, ahol a borozó áll, a helyiek már jóval a mai hely megnyitása előtt így hívták: Pianyi Ugol, vagyis Részeg sarok. Volt itt söröző, ásványvízbolt és borkimérés is. A tulajdonosok állítólag csak a ház történetéről készíttetett kutatásból tudták meg mindezt - a helyet még azelőtt választották ki, hogy bármit tudtak volna róla. A saroképület alatti pincében már a 19. század végén, Oxinoit kereskedő idejében is bort tartottak. A város utolsó kóstolóterme - az egyik templom pincéjében működött - 1985-ben zárt be; a Wine.md megnyitásakor azzal mutatkozott be, hogy több mint harminc év után ő lép elsőként a nyomdokaiba. A kereszteződés nevét ma a bejárat melletti kis bolt viseli.
Honnan kerültek idegen fajták a moldovai automatákba?
Egy dolog őszintén meglepett: kifejezetten moldovai fajtából kevés volt az automatákban. A kijelzőkről elég gyakran házasítások és nemzetközi nevek néztek vissza - cabernet, esetleg a Moldovában termesztett grúz saperavi. Ennek oka két telepítési hullám: francia fajtákat már a cári időkben nagy mennyiségben ültettek itt, a szovjet korszakban pedig egységes fajtalista alapján telepítettek szőlőt országszerte - a Szovjetunióban minden negyedik palack bor moldovai volt, és a szőlő eredetével senki sem törődött.
Ráadásul a leghíresebb moldovai fajták is közösek a románokkal: a fetească fajták ugyanúgy a román borhoz tartoznak, a rară neagră pedig ugyanaz a szőlő, amelyet a románok băbească neagră néven ismernek. Tisztán moldovaiak csak az újkori nemesítésű fajták, például a hatvanas évekből származó illatos viorica. A pincészetek az utóbbi években éppen ezekhez a nevekhez térnek vissza, hektárszámra. Helyi fajták tehát vannak az automatákban, csak nem szoktak többségben lenni: a kijelzőkön a fetească, a rară neagră vagy a viorica nevet keresd.
Kártya, fehér és vörös
A chișinăui Wine.md borozóban szándékosan helyi fajtákból csapoltunk, fehéret és vöröset is - és megérte a kijelzőkön a moldovai neveket keresgélni. A személyzet kiválóan beszél angolul. Kint ültünk a kerthelyiségben, amelyen a kóstolóterem a Pianyi Ugol nevű kis bolttal osztozik: a kilátás nem nagy szám, de jól éreztük magunkat. A boltban a bor mellé vettünk még egy-egy kis üveg nucată-t és divint, a helyi borpárlatot - mindkettőt megtalálod a Mit hozzunk haza Moldovából? című cikkben is -, és rögtön ott meg is ittuk őket, ugyanabban a kerthelyiségben. A kártyát távozáskor vissza kell adni. A kis üvegeket már nem kellett.
Wine.md
