Közde mısır: parázson sült török kukorica
A közde mısır kedvelt török utcai csemege, és nem más, mint egy közvetlenül izzó parázson sült kukoricacső. A bonyolult kebabok és édes baklavák áradatában ez az étel szinte puritánul egyszerűnek tűnik, mégis elválaszthatatlan része a török városok utcaképének.
Nem köret, amit egy étteremben a hús mellé kapsz a tányérra, hanem igazi "grab-and-go" étel, amit kézből eszel. Már első ránézésre megragadja a figyelmet a külsejével - a szemek hol mélysárgák, hol barnára karamellizálódtak, a csúcsukon pedig feketére égtek.
A török név pontosan leírja, mi ez. A "köz" szó izzó parazsat vagy hamut jelöl, a "mısır" pedig kukoricát jelent (érdekesség, hogy ugyanez a szó törökül Egyiptomot is jelenti, ahonnan a kukoricát régen behozták). A csemege népszerűsége abban rejlik, hogy mindenhol kapható és olcsó. "Közde mısır" feliratú piros kocsikat Isztambulban minden sarkon találsz - a Boszporusz rakpartjától egészen a nyüzsgő Taksim térig. Igazi népi étel, amelyet az öltönyös menedzser ugyanúgy megvesz munkából hazafelé, mint az iskolás gyerek.
A kukorica a vevő szeme láttára készül, kis guruló kocsikon. Az árus a zöld csuhéleveleket vagy lehajtja, így a csőnek természetes fogója lesz, vagy teljesen lefosztja őket. A csupasz csövet fémrácsra teszi, közvetlenül az izzó parázs fölé. A kukoricát folyamatosan forgatni kell, hogy egyenletesen átsüljön, és ne égjen szénné. Sütés közben a szemekből elpárolog a víz, a felszínen lévő cukrok karamellizálódnak, és a kukorica színe egyre mélyebb lesz. Ez a folyamat sűríti az ízeket, míg a vízben főzés inkább felhígítja őket.
A tálalás egyszerű. Az árus fogja a forró csövet, és becsomagolja egy darab papírba, hogy a vevő ne égesse meg az ujjait. Ezután egy nagy sószóróból megsózza - a mennyiséget gyakran te magad szabhatod meg. Csak kézből eszik az ember, állva vagy séta közben. Az íze erőteljesen füstös, sós, és közben édes is.
Én Isztambulban kóstoltam a közde mısırt, egy standnál közvetlenül az Eminönü kompkikötőnél, ahol a sült kukorica illata keveredik a Boszporusz felől érkező sós levegővel és a sirályok rikoltozásával. Tökéletes uzsonna volt, amíg a város ázsiai oldalára tartó kompra vártam. Egy grillezett kukorica 12 TRY-be (0,60 EUR) került.
Jó étvágyat!
