Moldovai sör: Chișinău, Litra és lágerek a bor árnyékában
Bevallom rögtön: Moldovába a borért utaztam, és szinte végig a bornál is maradtam. Sörre egyetlenegyszer került sor, egy sörözőben Chișinău fő sugárútján - és egy olyan sörfőzde lágerét választottam, amely orrszarvút rajzol a címkéire.
A moldovai sör (románul: bere) mindenekelőtt a fővárosi Chișinău márka világos lágere, mellette pedig egy maroknyi kézműves sörfőzde; Moldovában, amely a világ előtt a borával és a divinnel, a helyi borpárlattal büszkélkedik, a sör csak a második hegedű szerepét játssza. Csakhogy ez a második hegedű egyre hangosabb: a fogyasztás évi 61 literre kúszott fel a tizenöt évnél idősebb lakosok körében - ez háromnaponta egy korsó.
Rapp úrtól a török Efesig
Az 1873-as év, amelyhez a Chișinău láger máig kötődik, Rapp német kereskedő gőzüzemű sörfőzdéjéé - bécsi, márciusi és pilseni sört is főztek benne, Közép-Európa tehát a sörstílusokon keresztül érkezett meg Chișinăuba. A konkurencia a század végén egyenesen a Bohemia nevet vette fel, és a címkéjére a "Pilseni sör" feliratot tette - ilyen messze keleten is a Plzeňből származó sör volt akkoriban a mérce. A Bohemia tulajdonosa ráadásul Besszarábia első sörfőzőjének kiáltotta ki magát, noha a hatóságok csak másodikként tartották nyilván; a sörmarketing egyszerűen régebbi, mint a sörtörvény. A szovjet korszak aztán a chișinăui sörfőzdéket egyetlen állami vállalatba olvasztotta össze, a privatizáció után pedig 2003-ban megjött a vevő: a török Anadolu Efes konszern, amelynek Efes Pilsenerét ma közvetlenül Chișinăuban főzik.
A moldovai piac nagyobbik részét tartósan az Efes uralja, a márkák pedig keresztbe-kasul vándorolnak a határokon át: a chișinăui sörfőzdében licenc alapján a román Timișoreanát főzik, a Chișinău lágert pedig Romániába berea fraților de peste Prut, vagyis "a Pruton túli testvérek söre" néven szállítják. Amit helyben nem főznek, azt leggyakrabban Ukrajnából hozzák be. Az italok rangsorán ez mit sem változtat: ha megkérdezed a moldovaiakat, mit isznak, a többség azt feleli, hogy bort. Még 2012-ben is elismerte a mezőgazdasági miniszter, hogy a moldovai törvények a sör előállítását és forgalmazását egyáltalán nem szabályozzák - egy olyan országban, amely ugyanekkor a bort mezőgazdasági-élelmiszeripari termékké emelte, a sörre a paragrafusokban egyszerűen nem jutott hely.
Orrszarvú, cékla és a világ legjobb stoutja
A konszern mellett a kicsik is főznek. A Kellers kisüzemi sörfőzde már a kilencvenes évek vége óta palackoz pasztőrözetlen "élő sört" német technológia szerint, utódja, a Keller Holz pedig a World Beer Awardsról a világ legjobb imperial stoutjának címét vitte haza egy Chișinău melletti faluba. 2013-ban csatlakozott hozzájuk a Litra család, az ország első családi kézműves sörfőzdéje: a német sörfőzdékben tapasztalatot szerzett sörfőzőmester a bajor sörtisztasági törvényhez tartja magát, a söreit szűretlenül hagyja, és a pale ale, a búzasör és a bécsi láger mellé - mindegyik címkéjén orrszarvúval - céklás Borsch IPA-t is főzött, amely a borscsról kapta a nevét.
Ha a kézművesek bécsi lágere divatos újdonságnak tűnik, Chișinăuban inkább visszatérésről van szó: bécsi sört már Rapp úr is főzött, a Zsiguljovszkoje pedig, amelyet aztán szovjet sörfőzdék százaiban gyártottak, eredetileg nem volt más, mint átnevezett bécsi sör. A sör itt főleg a nyár itala - a fogyasztás a kánikulával együtt nő. Aki egy ültő helyében szeretné végigkóstolni a helyi kézműves szcénát, a belvárosi Litra Taproom csapjain megtalálja.
Bécsi láger a fő sugárúton
Chișinăuban egyetlenegyszer ugrottam be egy sörre, a Ștefan cel Mare sugárúton álló Taproom by Litra & Friends nevű helyre (lásd: Hol igyunk egy pohárral Chișinăuban?), ahol helyi kézműves söröket csapolnak. Bécsi lágert rendeltem: borostyánszínű volt, kenyeres, karamelles malátaízzel, amilyet nálunk, Csehországban a félbarna lágerekből ismerünk, és száraz, tiszta lecsengéssel. Egyáltalán nem volt rossz sör - pedig egy borországtól nem sokat vártam. A szupermarketben a Litra harmadliteres palackos söre 28,80 MDL-be (1,40 EUR) kerül. Aztán ismét a bor következett, ahogy Moldovában illik. A sör itt soha nem lesz az első - és abból a bécsi lágerből ítélve ez egy cseppet sem zavarja.
