Ugrás a tartalomra

Országok
Hová legközelebb? Rólam Kapcsolat Hírlevél

Kelle paça: török leves fejből és csülökből

Dan Špaňhel Törökország Frissítve Nincs hozzászólás

A kelle paça çorbası hagyományos török leves, amelyet marhafejből és marhacsülökből főznek hosszú órákon át. Jellemzően tejszerűen zavaros a színe, az íze pedig erőteljesen húsos. Nem valami könnyű, átmelegítő erőleves, hanem sűrű, kalóriadús étel, amely Törökországban a munkások kiadós reggelije, vagy egy átmulatott éjszaka után a másnaposság ellenszere.

Kelle paça: török leves fejből és csülökből.
Kelle paça: török leves fejből és csülökből.

Az étel a hulladékmentes, "orrtól farokig" főzés ősi filozófiájából ered, amely egész Anatóliára és a Közel-Keletre jellemző. Azokban az időkben, amikor a hús ritkaságnak számított, az emberek nem engedhették meg maguknak, hogy kidobják az állat fejét vagy lábát csak azért, mert nehéz feldolgozni. A kelle paça tehát annak a törekvésnek a logikus eredménye, hogy az egész állatból a lehető legtöbb tápanyagot nyerjék ki. Már a neve is két szóból áll, amelyek pontosan leírják, mi kerül a fazékba: a "kelle" fejet jelent, a "paça" pedig csülköt.

A leves ízének és főként az állagának az alapja a kollagén. A csülök és a fej ugyanis tele van kötőszövettel, amely az órákig tartó főzés alatt feloldódik a lében. Ettől lesz a leves jellegzetesen ragacsos. A szakács lefejti a húst a csontról, kisebb darabokra vágja, és visszateszi a leszűrt, besűrített alaplébe. Az utolsó simítást a tányéron gyakran egy kanál chilis olvasztott vaj adja meg.

Ha a név és az összetevők az iráni kale pache nevű ételre vagy az albán paçe koke levesre emlékeztetnek, jó nyomon jársz. A hasonlóság nem véletlen: közös nyelvi és kulturális alapokból fakad. A fej és a láb perzsa elnevezése lett a kiindulópontja az ételnevek egész sorának abban a térségben, amelyet a perzsa kultúra, később pedig az oszmán terjeszkedés formált.

Kelle paça: török leves fejből és csülökből.
Kelle paça: török leves fejből és csülökből.

Én a Tarihi Konya kellecisi nevű hagyományos "çorbacıban" (levesezőben) kóstoltam meg a kelle paçát (lásd Hol együnk Konyában?). Kora reggel volt, és eredetileg kuzuért (bárányfejért) mentem. Az viszont még nem készült el, így beértem ezzel a hagyományos török levessel. A kockákra vágott hús tökéletesen puha volt. Egy extra adag fokhagymás ecettől aztán a leves is megkapta a kellő pikánsságot. Egy adag 180 TRY-be (4 EUR) került.

Ez a reggeli alaposan jóllakatott.

Jó étvágyat!

Dan Špaňhel

Dan Špaňhel

Dan vagyok. Csak arról írok, amit magam kóstoltam meg - az utcai standtól a Michelin-csillagig. Az ételekért bejártam a fél világot, és kipróbáltam minden lehetségeset - sőt néha a lehetetlent is.

Rólam Kapcsolat

Ez is ízleni fog:

Szólj hozzá!

Az e-mail-címedet nem teszem közzé.