Piața Centrală: Chișinău fő piaca
A piacra már azelőtt megérkeztem, hogy átléptem volna a kapuját. A Piața Centrală ugyanis már pár utcával előbb kezdődik: a terület körüli padokon asszonyok ülnek, akik kartondobozokból rögtönöztek maguknak pultot - kartonra sorakoztatott csípőspaprika-kupacok, gyökeres petrezselyem nejlonzacskóban, házi brindzatömbök rekeszeken, poharakban narancssárga bársonyvirág. A hivatalos bejárat fölötti aranyszínű felirat ezek után már csak formalitás.
A Piața Centrală (oroszul: Центральный рынок) Chișinău fő és legnagyobb piaca, 1825-ben nyílt meg - itt az alapanyagain keresztül ismerheted meg a moldovai konyhát, a szőlőtől a házi tejfölig.
Kétszáz év a számtan szerint, százhetvenöt a honlap szerint
A piac 1825-ben Új bazár néven jött létre - azért "új", mert egy régi már volt Chișinăuban. Az első nagyjából nyolcvan évben a kereskedők nem fizettek helypénzt, így a piac gyorsabban nőtt, mint sok városnegyed; a 19. század végén a fabódék a város rendeletére kőből épültek újjá. 1941 júliusában a visszavonuló szovjet hadsereg egyik rombolóosztaga aláaknázta és felrobbantotta a piacot, a felperzselt föld taktikájának szellemében. A háború után a piac újra megnyílt; a Központi nevet már a háború előtt is viselte, a Szovjetunió felbomlása után csak oroszról románra írták át. Az évfordulókkal ma nagyvonalúan bánnak: a piac hivatalos honlapja "175 tavasz" felirattal köszönti a látogatókat, a chișinăui könyvtár 2025 januárjában "az alapítás 205. évfordulóját" ünnepelte - pedig egy egyszerű kivonás pontosan kétszázat ad. Összehasonlításképpen: a romániai Jászvásár (Iași) legnagyobb piaca csak 1970-ben nyílt meg.
Öt és fél hektár a sugárút és a buszpályaudvar között
Ma a terület öt és fél hektárt foglal el Chișinău legközepén, a Ștefan cel Mare sugárút és a buszpályaudvar között. A város 2020-ban több mint hétszáz kioszkot és négyezer árusítóhelyet számolt össze: fedett csarnokok tejjel, hússal és hallal - a halcsarnokban élő halak úszkálnak akváriumokban -, köztük pedig ponyvák alatt szabadtéri fémpultok sorai. Ez a város legnagyobb és legforgalmasabb piaca; hogy az egész országé is-e, azt hitelt érdemlően senki sem mérte meg.
Ősszel ehhez társul a csemegekukorica csövenként hét-nyolc lejért (kb. 0,40 EUR), oroszul írt táblácskákkal, a "Rodniciok de casă" feliratú apró uborkák piramisai, közvetlenül az asztalról árult füstölt hús és szalonna, valamint papírrekeszekből zacskóba mért keksz és cukorka. Az egyik pultnál ásványvizes PET-palackok sorában sárgállik a házi borș acru, késő téltől Cojușna úr hordóban erjesztett görögdinnyét árul, ősszel pedig a kartonokon poharakban megjelenik a frissen tört dióbél. És mivel egy rendes piac nem csak a konyhát táplálja, pár sorral arrébb ruhák, játékok és edények között turkálhatsz - például a Rashko Baba márkájú öblös üstök között, amelyek úgy néznek ki, mint nagyapa öntöttvas edénye, valójában azonban centiméter vastag alumíniumból készült afgán kukták, és az egész egykori Szovjetunióban árulják őket.
Moldova nevű szőlő és krími datolya
Október elején a pultok a szőlőé. Moldova maga nemesíti a csemegeszőlő-fajtáit: a chișinăui borászati intézetben nemesített kék Moldova fajta az ország csemegeszőlő-ültetvényeinek több mint felét borítja, és huszonnyolc országba exportálják, köztük Mongóliába is. A fehér Alb de Suruceni, amely a várostól nem messze fekvő községről kapta a nevét, a hetvenes évek óta helyi klasszikus - a piacon háromféle színű szőlő fölött egy kartontáblán szerepelt, nőnemű alakban, "Albă de Suruceni"-ként.
Egy ládával arrébb meglepetés vár: szilva nagyságú, pirosaszöld termések és egy kézzel írt "Zizifus" tábla 50 lejes kilóárral (2,40 EUR). A jujuba, más néven kínai datolya, 1975-ben került Moldovába a krími botanikus kertből, és a helyi gyümölcstermesztési intézet ma negyvenöt fajtáját termeszti. Frissen olyan, mint egy kicsi, kemény alma, szárítva a datolyára hasonlít, savanyítva pedig Moldovában az olajbogyó helyett eszik. Az iráni konyhában a jujubának még fényesebb pályafutás jutott: a gyümölcshúsából préselik a habeh anab kockákat. Mellette egy láda fekete aronia, közvetlenül mögötte narancssárga homoktövis.
Automata, amelyet egy asszony kezel
Az egyik csarnok mellett egy piros szekrényen csillog a négycsapos, rozsdamentes szódaautomata. Az előtte álló asztalkán mintaként poharak sorakoznak: narancssárga, zöld, sötét és átlátszó. Az árlista négyszavas vers: minerala, limonad, frigușor, kvas - egy kis pohár három-öt lej (kb. 0,20 EUR). A frigușor szó szerint "hidegecskét" jelent; hogy pontosan mi folyik abból a csapból, utólag sem derítettem ki, és talán így van ez jól.
A szódaautomatákat a Szovjetunióban találták ki a harmincas években, az ötvenes évek végére váltak igazán népszerűvé: egy pohár sima szóda egy kopejkába került, szörppel háromba. Közös üvegpohárból ittak, amelyet a vendégek között csak egy rácson felszökő vízsugárral öblítettek ki - a népi humor ezért az automatáknak egy olyan becenevet adott, amelyet inkább oroszul hagyok: "сифилизатор". Az érmét ma egy kék kötényes asszony váltotta fel, aki csapol, kasszíroz, és eldobható poharakban adja ki az italt. Sokkal régebbi példányokkal a biskeki Osh bazárban találkoztam; a chișinăui változatot fényesre suvickolták, az elv azonban maradt: szörp, buborék és egy ember, aki az egészre felügyel.
Pateu minden bejáratnál
A bejáratoknál újra meg újra feltűnik egy stand "Pateuri Fierbinți!", vagyis "Forró pirozskik!" felirattal. A pateu szó ugyanakkor nyelvi csapda: Bukarestben ezen a néven leveles tésztás péksüteményt vagy egyenesen pástétomot kapsz, Moldovában viszont a pateu orosz mintára készült, olajban sült kelt tésztás pirozski - krumplival, káposztával vagy túróval, darabja tizenkét lej (0,60 EUR). Mellettük a vitrinben vékonyra húzott tésztából készült, drágább plăcinte és félhold alakú csebureki sorakoznak; mindent egész nap folyamatosan sütnek, és kézből eszik, akár állva is a standok között.
Tejcsarnok: vászonba csavart sajtok és két nemzedék mérlegei
A legerősebb benyomást a tejcsarnokból viszem magammal. A pultok mögött kendős, kötényes asszonyok állnak, előttük vászonba csavart friss caș sajtkorongok, kézzel írt "unt de casă" táblácskás vajtömbök és zománcos fazekakban sűrű smântână, vagyis tejföl, amelyet merőkanállal egyenesen a mérlegen álló zacskóba mernek. A digitális mérlegek mellett kék mutatós mérlegek töltik utolsó szolgálati éveiket; az egyik pult fölött ikon lóg, egy másikon a túró mellett megkopasztott kakas fekszik, fejestül, taréjostul. Az itteni brânză - sóval átgyúrt friss caș - a sós fehér sajtok családjába tartozik, amely a román telemeától a bolgár sirenéig húzódik - a vászonba csavart korongokat pedig maguk a falusi asszonyok hozzák be.
Piac, amely kiárad az utcákra
És van egy réteg, amelyet semmilyen hivatalos kioszkszámlálás nem rögzít. A környező utcák padjain és járdáin főleg nyugdíjas asszonyok és falusiak árulnak: a doboz a pult, a pad a raktár és a kirakat. Formálisan ez szabálysértés, a rendőrség rendszeresen razziázik a környéken; csak 2017-ben több mint ötezer esetet rögzített Chișinău-szerte. "Még egy darab brindzát sem hagynak eladni!" - panaszkodtak az árusok a Szabad Európa Rádió riportereinek. A gyakorlat azonban kitartóbb a paragrafusnál: a padok foglaltak maradnak, és ugyanez a kép Ukrajnától Kirgizisztánig ismerős a piacokon.
A délelőtt legszebb jelenetéről a málna gondoskodott. Egy asszony a padon a dobozkák mellé egy frissen levágott, leveles málnaágat is tett - ennél jobb reklámra egyetlen tábla sem képes. Az objektív előtt aztán egyenes háttal, büszkén ült az áruja mellett, mint egy ballagási tablón.
Egy délelőtt a Piața Centrală-n
Egy szombat délelőttöt töltöttünk a piacon; a táblák körülöttünk hol románra, hol oroszra váltottak. A szódánál csak álltam és bámészkodtam, a tejcsarnokban megkóstoltuk, amit az árusok maguktól kínáltak, bár végül semmit sem vettünk. Végül csak a szőlőnél vásároltunk: fehér és piros, mindkettő moldovai fajta - és kiváló volt. Hogy pontosan hol ér véget a piac, egyébként nem lehet megmondani - a brindzás és málnás padok még jó darabon folytatódnak a kerítésen túl. A Piața Centrală kapuja tényleg csak formalitás.
Piața Centrală
