Pide: török pizza
A pide hagyományos török étel: csónak alakúra formázott tészta, amelyet különféle hús-, sajt- vagy zöldségkeverékekkel töltenek meg. Első ránézésre jellegzetes formájával tűnik ki: felhajtott, aranybarnára sült széle megtartja a tölteléket.
Bár a turisták gyakran leegyszerűsítve "török pizzának" hívják, a pide önálló étel: az állaga és a fogyasztásának módja is jelentősen eltér olasz rokonáétól.
Ennek az ételnek a gyökerei mélyen visszanyúlnak az oszmán konyha történetébe, maga a szó pedig etimológiailag rokon a görög "pita" szóval, amely egyszerűen lepénykenyeret jelent. A pide azonban nemcsak az éhség csillapítására szolgált, hanem közösségi étel szerepét is betöltötte azokon a vidékeken, ahol a kemence volt a közösség központja. Törökországban külön "pideci" nevű vendéglők is vannak, ahol kizárólag pidét sütnek. Az egyes régiók a helyben elérhető alapanyagokhoz igazították a receptet - a Fekete-tenger partján a vaj és a sajt dominál, és gyakran tojást is adnak hozzá (Trabzon pidesi), míg a belső vidékeken a darált hússal és zöldséggel készült változat a gyakoribb (például a Mevlana pidesi).
Az elkészítés egy ovális lepény kinyújtásával kezdődik, amelyre egyenletesen elterítik a nyers tölteléket. A titok a szélek formázásában rejlik - a pék ügyesen ráhajtja őket a töltelékre, a végeiken pedig összenyomja, így jön létre a jellegzetes csónakforma. Ideális esetben fatüzelésű kőkemencében, nagyon magas hőmérsékleten sütik.
A pidét forrón tálalják, keresztben csíkokra vágva, így könnyű megosztani és kézzel enni. Szinte "kötelező" kísérője a jól behűtött ajrán, a sós joghurtital.
A nagyvilágban több rokon ételt is találunk, amelyek a kenyértészta és a töltelék párosára épülnek. A legismertebb természetesen az olasz pizza, ennek azonban más a formája, és vékonyabb a közepe. Sokkal közelebbi rokon a grúz hacsapuri, pontosabban annak Adzsariából származó változata, amely szintén csónak alakú.
A pidét legjobb erre szakosodott vendéglőkben megkóstolni. Az egyik ilyen a kis Pak Pide Pizza Salonu (lásd Hol együnk Isztambulban?), néhány száz méterre az isztambuli Nagy Bazártól. A pidédet közvetlenül a nagy kemence és az egyszerű konyha mellett álló asztalnál eheted meg, ott, ahol a specialitás készül. A pidét sütő mesterek segítőkészek és kedvesek. A pide itt 32 TRY-be (1,80 EUR) került, és ez volt a legjobb, amit valaha ettem. Tökéletesen friss, minőségi alapanyagokból készül, és a szemed láttára veszik ki a kemencéből. Igazi ínyencség, amiért újra meg újra visszatérek ebbe a vendéglőbe.
Jó étvágyat!
