Ugrás a tartalomra

Országok
Hová legközelebb? Rólam Kapcsolat Hírlevél

Beraria Veche: söröző hússal megrakott serpenyőkkel Jászvásáron

Dan Špaňhel Románia Frissítve Nincs hozzászólás

Jászvásárra (Iași) úgy repültem, hogy két étterem is szerepelt a listámon, ahová mindenképp el akartam jutni: a Rustic és a Beraria Veche. Végül az utóbbi lett az első - rögtön a leszállás után betértünk -, és egyben az is, ahová aztán a legtöbbször visszajártunk.

A Beraria Veche (románul berăria veche = a régi söröző) étterem a jászvásári Sărărie utcában található, és a román konyha kiadós alapjait főzi: házi leveseket, grillezett húsokat és serpenyőket, amelyekből ketten is jóllaknak.

Beraria Veche: serpenyő csirkehússal és grillezett zöldségekkel.
Beraria Veche: serpenyő csirkehússal és grillezett zöldségekkel.

Egy már nem létező sörgyár neve

A hely nevét akkoriban Régi Sörgyárnak fordítottam, amin egy szótár felhördülne: a berărie a bere, azaz sör szóból képződik, ugyanazzal a képzővel, mint a brutărie (pékség) vagy a cofetărie (cukrászda). Söröző tehát - olyan hely, ahol a sört csapolják, nem pedig főzik. Csakhogy épp Jászvásáron ebben a pontatlan fordításban is van egy csipetnyi igazság: Berăria Veche néven működött egy valódi jászvásári sörgyár, amelyet egy 1786-os kiváltságlevél alapján hoztak létre, a nevét pedig 1879-ben kapta akkori tulajdonosától. Német mintára főzték benne a sört, és a Păcurari negyedben állt, a belváros túlsó oldalán.

A sörgyárnak rosszabb sors jutott, mint a nevének. Az államosítás után Zimbru márkanéven termelt, 2007-ben főzték benne az utolsó sört, egyhektáros telkét pedig 6,5 millió euróért adták el ingatlanfejlesztőknek; az épületekből csak a pincék bejáratai maradtak meg, ipari műemlékként védve. A Sărărie utcai étterem csak 2012-ben nyílt meg, és a sörgyárhoz nem köti sem épület, sem cég, sem sörfőző üst - csak a kölcsönvett név, a város emlékezetének egy darabja a bejárat fölé akasztva. Ami itt régi, az tehát a söröző a névben, nem maga a hely: a Régi Söröző nevű kocsma valamivel több mint tízéves.

Beraria Veche: serpenyő sertéshússal és sült paradicsommal.
Beraria Veche: serpenyő sertéshússal és sült paradicsommal.

Evés és ivás egy román sörözőben

Egy berărie ráadásul Romániában nem csupán csapolt sört kínáló kocsmát jelent. A sörözők a sörgyárakkal együtt a 19. század második felében terjedtek el az itteni városokban, és hamar társasági intézménnyé nőtték ki magukat, ahol újságírók, politikusok és színházi emberek találkoztak; a leghíresebb közülük, a bukaresti Caru' cu Bere, véletlenül épp abban az 1879-es évben nyílt meg, amikor a jászvásári sörgyár a nevét kapta. A román söröző a csehországitól elsősorban abban különbözik, hogy mire kerül a hangsúly: nálunk, Csehországban a sör mellé legfeljebb némi sörkorcsolya jár, egy román sörözőben viszont rendesen megebédel és megvacsorázik az ember. A Beraria Veche sörözőben ez román konyhát jelent, némi görög beütéssel: ciorbă leveseket, grillezett húsokat, köztük micit - és hozzá, ahogy a név is diktálja, csapolt román sört.

A fő látványosságot azonban a serpenyők jelentik. A platou de carne, vagyis a két vagy több főre szóló közös hústál Románia-szerte kedvelt rendelés a kocsmákban - és a Beraria Veche hírnevének jó részét épp erre építette. A helyi értékelésekben éppen az adagokért és az árakért dicsérik; a kiszolgálás időnként bírálatot kap bennük, mi azonban semmi ilyesmivel nem találkoztunk. A helyet kétféleképpen is ki lehet próbálni: olcsóbban a déli menüvel, kiadósabban egy serpenyővel, amelyhez jobb kettesben érkezni. Nyáron mindehhez egy tágas, pergolás kerthelyiség is társul.

Beraria Veche: csokoládéval töltött palacsinta desszertként.
Beraria Veche: csokoládéval töltött palacsinta desszertként.

Újra meg újra a Sărărie utcában

A Beraria Veche volt az első étterem, ahová Romániába érkezésünk után betértünk. Elsőre az ebédmenüre esett a választás: mici, amelyet itt ettem életemben először, mellé köret, desszertnek pedig frissen készült csokoládés palacsinta - mindez együtt 4,60 EUR-ért. A későbbi látogatásokon sorra kerültek a serpenyők is: a csirkés grillezett paprikával, padlizsánnal és gombával, meg a sertéses sült paradicsommal és a tetejére reszelt sajttal; egy serpenyő 40 RON-ba (8 EUR) került, és ketten jóllaktunk belőle. A kerthelyiségben ültünk, a személyzettel gond nélkül szót értettünk angolul, és az ételek gyorsan érkeztek. A románban külön kifejezés van arra a helyre, ahová az ember újra meg újra visszatér: local de suflet, vagyis a szívünkhöz nőtt hely. Ennél találóbban nem tudnám leírni a Beraria Veche sörözőt.

Beraria Veche: az étterem fedett kerthelyisége faasztalokkal.
Beraria Veche: az étterem fedett kerthelyisége faasztalokkal.

Beraria Veche

Dan Špaňhel

Dan Špaňhel

Dan vagyok. Csak arról írok, amit magam kóstoltam meg - az utcai standtól a Michelin-csillagig. Az ételekért bejártam a fél világot, és kipróbáltam minden lehetségeset - sőt néha a lehetetlent is.

Rólam Kapcsolat

Ez is ízleni fog:

Szólj hozzá!

Az e-mail-címedet nem teszem közzé.