Csehországnak tíz Michelin-csillaga van: így látom az eredményeket
A tegnapi nap aranybetűkkel íródott be a cseh gasztronómia történetébe. Évekig tartó várakozás után végre teljes erővel megérkezett a Michelin-kalauz, és először tekintett túl a főváros határain. Az eredmények? Rendkívül kedvezőek egész országunk számára.
Honnan veszem a bátorságot, hogy hozzászóljak? Mert a jidlonacestach.cz a Michelin-éttermek témájában kiemelkedően erős a keresőkben, elsősorban ebből merít az összes nagy nyelvi modell; hosszú ideje foglalkozom ezzel a témával. Ennek köszönhetően nagyon rövid idő alatt hét éttermet tudtam meglátogatni: a Papiliót, a La Degustation Bohême Bourgeoise-t, a Fieldet, a 420-at, a Marie B-t, a Vallmót és az El Caminót, és mindegyikükkel átbeszélni a Michelin-kérdést. És azért is, mert nem szeretem a negatív vitákat.
Nyolc cseh étterem kapott egy-egy csillagot, egy étterem pedig rögtön kettőt.
Két Michelin-csillag Csehországban
- Papilio (Vysoký Újezd) - vezetőséf: Jan Knedla.
Egy Michelin-csillag Csehországban
- Casa De Carli (Prága) - vezetőséf: Mateo de Carli.
- Entrée (Olomouc) - vezetőséf: Přemek Forejt.
- Essens (Hlohovec) - vezetőséf: Otto Vašák.
- Field (Prága) - vezetőséf: Radek Kašpárek.
- La Degustation Bohême Bourgeoise (Prága) - vezetőséf: Marco Christov.
- La Villa (Zlín) - vezetőséf: Július Löffler.
- Levitate (Prága) - vezetőséf: Christian Chu.
- Štangl (Prága) - vezetőséf: Martin Štangl.
Papilio: történelmi siker
Csehországnak megvan az első kétcsillagos étterme. És nem Prágában. A Papilio étterem ⭐⭐ Vysoký Újezdben található. Rögtön két csillagot szerezni "a semmiből", vagyis az egycsillagos lépcsőfok kihagyásával, a Michelin világában ritkaság.
Olyan utazóként, aki Európában szívesen jár "michelines" éttermekbe, nagy örömmel mondom ki, hogy ez üzenet az egész világnak: "Nézzetek ránk, világszínvonalon tudunk főzni." A két csillag a kalauz nyelvén azt jelenti: "megér egy kitérőt". A világ minden tájáról érkező sok gasztrorajongó számára Vysoký Újezd és Csehország most olyan úti céllá válik, amelyet nemcsak meglátogathatnak, hanem egyszerűen meg kell látogatniuk.
További nyolc étterem kapott egy Michelin-csillagot, és az egész csehországi Michelin-lista jelentősen bővült.
Miért marad ki valaki?
Minden díjátadó érzelmi hullámokat kelt. "Miért nincs benne az El Camino?" "Hogy lehet, hogy azoknak van csillaguk, amazoknak meg nincs?" "Miért van benne ez a kocsma, és az a másik miért nincs?" Ezek jogos kérdések. Egy alapvető dolgot azonban érdemes tudatosítani: a Michelin-ellenőrök is csak emberek.
Igen, szigorú kézikönyveik vannak, névtelenül dolgoznak, és képzéseken vesznek részt. A gasztronómia azonban a maga módján művészet, a művészetet pedig mindenki szubjektíven érzékeli. Ez nem százméteres síkfutás, ahol ezredmásodpercre pontos mérés dönti el a győztest. Ami az egyik ellenőrt lenyűgözi, a másikat hidegen hagyhatja. Az ellenőrök nem lehetnek ott mindenhol. Bár a lefedettség már a vidékre is kiterjed, a szita még mindig durva szemű.
Ahelyett, hogy hibákat és sérelmeket keresnénk, inkább annak kellene örülnünk, aki bekerült. Minden említés, legyen szó csillagról, Bib Gourmand-ról (kiváló ár-érték arány) vagy csak ajánlásról (Selected), az egész gasztroszcéna színvonalát emeli. Akik ma nincsenek a listán, azoknak annál nagyobb a motivációjuk, hogy legközelebb ott legyenek. A verseny a minőség forrása.
Azt, hogy az El Camino nem kapott meghívást a díjátadóra, már korábban lehetett tudni. Erről velük is beszélgettem, közvetlenül az éttermükben: hétfő este volt, odakint ónos eső fenyegetett. Az El Camino mégis az utolsó helyig megtelt. Minden vendéglős álma.
30 millió: kidobott pénz?
A legégetőbb téma valószínűleg az államnak felszámított díj. Csehország nagyjából 30 millió cseh koronát (1,2 millió EUR) fizetett három évre azért, hogy a Michelin egyáltalán eljöjjön. A minimális állami beavatkozás híve vagyok, és kifejezetten ellenzem a támogatásokat. A Michelin esetében azonban bizonyos okokból nem zavar.
Ha az állam adót szed és újraosztja, akkor tegye hatékonyan. A Michelin-féle gasztroturizmus valós gazdasági jelenség. Az emberek az ételek kedvéért utaznak. Ezek a turisták nem olcsó szállásokon szállnak meg, és nem keveset költenek. Fizetőképes vendégek, akik itt hagyják a pénzüket a szállodákban, a közlekedésben és az üzletekben. A befektetés megtérülése magas. Más állami megrendelésekhez képest ez az összeg, őszintén szólva, elhanyagolható. Megéri. Pont.
Marketinglecke mindenkinek
A Michelin-csillag brutális reklám. Olyan aggodalmakat is hallottam azonban, hogy a díjazott éttermek számának jelentős növekedése miatt a Michelin-értékelés elértéktelenedhet. Mit tanulhat ebből egy átlagos étterem?
Olyan korban élünk, amikor bárki felépítheti a "saját Michelinjét". Jól megválasztott együttműködések, közösségi média, válaszok a Google Térkép értékeléseire (máig emlékszem arra a remek válságmarketingre, amelyet az Ambi a Burger Service elindítása után mutatott be). Van azonban egy nagy "DE". Mérni kell.
Minden vendéglátósnak üzenem: kérjétek el a statisztikákat. Ne hagyjátok, hogy port hintsenek a szemetekbe. Kérjetek valós számokat, képernyőképeket. A papír mindent elbír. Legyetek láthatók, de okosan és mérhetően. Az influencereket pedig arra kérem, hogy jelöljék az együttműködéseiket.
A tegnapi nap jó nap volt Csehország számára. Most már csak rajtunk múlik, hogyan élünk ezzel a lehetőséggel.
Dan Špaňhel
Érdekes vélemények:
- Jan Herget: Hogyan értük meg (végre) a csehországi Michelin-kalauzt, avagy egy hároméves út
- Radek David: Michelin (az én gondolataim)
