Kecaný svatební koláč: a szász Kleckselkuchen, amelyet az esküvő előtt hordanak szét
Első ránézésre úgy fest, mintha baleset történt volna a konyhában. A mák csíkokban hever, a dzsem pacákban, köztük kikandikál a túró, a morzsa pedig csak félig takarja be az egészet. Pedig ennek a lepénynek pontosan így kell kinéznie, és ezt a nevével is beismeri: kecaný, vagyis kanállal odapacsmagolt, ahogy éppen sikerült.
A kecaný svatební koláč (németül Kleckselkuchen) kelt tésztás lepény Csehország északi határvidékéről és a szász pékségekből: a túrórétegre kanállal "pacsmagolják" rá a mák, a szilvalekvár vagy a dzsem csíkjait és pacáit, a tetejére mandulás morzsa kerül, sütés után pedig porcukor. Česká Lípa környékén a menyasszony családja hordja szét az esküvő előtt, ezért hívják ott esküvői lepénynek.
Paca két nyelven
A német név munkaleírás: a Klecks pacát jelent, a klecksen pedig pacázni, a 18. században így mondták a hanyag írásra is. A cseh kecat szinte ugyanígy hangzik, és ugyanazt jelenti, a kézzel összecsapott munkát vagy a fecsegést, csakhogy a két szó valószínűleg nem rokon. A két nyelv egyszerűen egymástól függetlenül jutott arra a következtetésre, hogy ezt a lepényt valaki összepacsmagolta, és mindkettő dicséretnek szánja. Szászországban a Kleckselkuchen az egész tartomány specialitása Lipcsétől az Érchegységig, a cseh oldalon az északi határvidéken maradt fenn: Děčínben a helyi városrész után podmokelský koláčnak, vagyis podmoklyi lepénynek hívják, Česká Lípa környékén kecaný esküvői lepénynek.
Maradékmentő recept a lipcsei úrilányiskolából
A lepény nem egy faluból származik, és nincsenek évszázadai. A szász regionális specialitások portálja szerint 1900 körül született Lipcsében, Therese Niese jobb családokból való lányoknak szóló főzőiskolájában, maradékmentő receptként: megmaradt a mák a mákos lepényből, a túró a túrósból, néhány alma vagy egy kis szilvalekvár egy harmadikból, és Niese asszony megtanította a lányoknak, hogy mindezt egyetlen tésztalapra pacsmagolják, hogy semmi ne menjen kárba. Esküvőről a német források hallgatnak, Szászországban ez pékségi sütemény a kávé mellé. Esküvői feladatot csak Észak-Csehországban kapott, ahol az esküvő előtt már korábban is széthordták a süteményeket, és ez jól illett a szokásba, mert egyetlen tepsiből minden rokonnak jut egy szelet mindenből. Amit a cseh internet ír róla, annak tehát csak a fele igaz: Szászországból való. Esküvői lepénnyé csak a határon túl vált, és hogy pontosan mikor lépte át, azt senki nem jegyezte fel.
Három töltelék egy tepsiben
Az alap vékony kelt tészta, rajta túró, amely azt teszi, amit a sütikben mindig: megtartja a nedvességet, és savasságával kiegyensúlyozza, ami rákerül. Aztán jön a kanál. A mák sűrű csíkokban kerül rá, a szilvalekvár vagy a dzsem pacákban, és nincs két egyforma kecaný lepény, mert a minta nem előkép alapján készül, hanem azon múlik, kinek a keze sütött aznap. A mandulaszeletes morzsa az egészet összefogja, a sütés utáni porcukor pedig finomít azon, ami a szélén odakapott.
Szászországban a pékségben veszed meg a délutáni kávéhoz, alkalom és ceremónia nélkül. Észak-Csehországban tepsiben és kerek formában is sütik, és az esküvő előtt az esküvői meghívóval együtt körbejárja a rokonokat és a szomszédokat, így sokan előbb a lepényből értesülnek az esküvőről, mint a postából. Akinek nincs menyasszony a családjában, megkóstolhatja Děčínben podmokelský koláč néven, vagy bármelyik szász pékségben; Lipcsében, ahol született, ugyanúgy árulják, mint az Érchegységben.
A lepény, amely az esküvő előtt érkezett
Szeretem a népszokásokat. Kisgyerekként a Valášek gyermek-néptáncegyüttesbe jártam, eljárok a Jánošíkův dukát fesztiválra, és ha kijön a lépés, a szülőfalumban, Nový Hrozenkovban rendezett "Na chleba sa těžko dělá" (nagyjából: "Nehéz megkeresni a kenyeret") versenyt sem hagyom ki. Így amikor Česká Lípa környéki látogatásunkon a család esküvő előtti ajándékaként kecaný koláč landolt az asztalunkon, már azelőtt lelkes voltam, hogy megvágtam volna. A vágott felületen minden réteg látszott: vékony tészta, fehér túró, fölötte sötét mák és sárgabarackdzsem, a tetején mandulás morzsa. A túró enyhén savanykás volt az édes dzsem alatt, a mák tömör és kicsit diós ízű, a morzsa ropogott, a tészta pedig mindez alatt szinte nem is érződött, csak tartotta az egészet. Az árát nem tudom: ezt a szeletet nem vettük, hanem kaptuk. Esküvői ajándékot általában a vendégek visznek. Ezt mi kaptuk, ráadásul még az esküvő előtt.
