Saint-Aubin: vasárnapi piac Toulouse-ban
Éjfél után szálltunk le Toulouse-ban, és már csak egy üdvözlőitalra futotta a Le Père Peinard sörbárban. Ez lett az egész út legjobb befektetése: a pultos azt tanácsolta, hogy vasárnap reggel hagyjuk ki a kávézókat, és menjünk inkább a Saint-Aubin piacra, ott helyi ételeket és utcai művészeket is találunk.
A Saint-Aubin vasárnapi piac szabadtéri piac, amely hetente egyszer terül szét az azonos nevű templom körüli téren és utcákon, Toulouse belvárosának keleti szélén - és a francia konyha teljes felállásban vonul ki rá, a kolbászoktól a fűszeres mézeskalácsig.

Templom, szabad község és csak vasárnap
A piac a templomtól kölcsönözte a nevét. A kora középkori angers-i püspökről elnevezett Saint-Aubin-templom ősrégi épületnek tűnik, pedig 1847 és 1853 között épült - ez a legnagyobb templom, amelyet Toulouse a 19. században emelt. A körülötte fekvő negyed egykor külváros volt, és a régi peremvidék hangulatából ma is őriz valamit: a szomszédos rue de la Colombette 1944-ben "szabad községgé" nyilvánította magát, és bohém jellege azóta is megmaradt. A piac közönsége is ehhez illik - egy toulouse-i magazin úgy jellemezte: "a hippiktől a burzsoáziáig", a templom melletti vasárnap délelőtt pedig inkább társasági esemény, mint bevásárlás.
Piacból nincs hiány Toulouse-ban - a fedett Victor Hugo vásárcsarnok vagy a Boulevard de Strasbourg hosszú piaca keddtől vasárnapig nyitva tart. A Saint-Aubin épp fordított naptárat választott: kizárólag vasárnap tartják, és az élelmiszerek mellé bolhapiac, kézművesek, könyvárusok és a templom előtt játszó zenészek is társulnak, akik hétről hétre változnak. Ha összekevered a napokat, és kedden jössz, zárt templomot és üres teret találsz; ha csak délre érsz oda, főleg a standok lebontását látod. A jó időpont a délelőtt.

Csigavonalba tekert kolbász, üstből húzott aligot
A piac ételes része a délnyugati konyháé. A saucisse de Toulouse, a csigavonalba tekert vastag sertéskolbász itt a pireneusi sajtok mellett fekszik, néhány standdal arrébb pedig valaki egy üstből húzza nyúlósra az aligot nevű aveyroni sajtos krumplipürét - a húzogatás félig eladás, félig színház. Biztos pont itt is a nyárson sült csirke, minden francia piac sztárja: egy ügyes stand naponta akár százat is elad belőle. A hajdinás galettes és az édes palacsinták helyben sülnek. Éhesen innen senki nem távozik.

A piac többi részén az étel már csak mellékszereplő. A standon, amelyet "a szilvásként" fotóztam le, valójában pruneaux d'Agen, Délnyugat-Franciaország híres aszalt szilvája sorakozott - frisset áprilisban hiába kerestem volna a pulton -, mellette pedig egy sor szilvadzsem. A növényeknél ne a megszokott cserepes klasszikusokra számíts: itt kokedama mohagömböket árulnak, kicsit arrébb könyveket és bizsut - ezek miatt a standok miatt sorolják a piacot hivatalosan egyszerre az élelmiszerpiacok és a vásárok közé.


Mi az a pain d'épices, és honnan érkezett Toulouse-ba?
A legtovább a pain d'épices vekniket kínáló stand tartott fel. A pain d'épices lisztből, mézből és fűszerekből készült tömör, édes kenyér, amelyről egy cseh embernek azonnal a karácsonyi mézeskalács jut eszébe - és nem véletlenül: mindkettő ugyanannak a középkori mézes családfának az ága. Toulouse-ba a pain d'épices vendégként érkezik Dijonból, Reimsből és Elzászból, mégis franciásan, súlyra árulják: a standon fügés és aszalt szilvás veknik is sorakoztak - ezt a párosítást az elzászi beerawecka is megértené -, a hagyomány pedig ismeri a narancsdzsemmel töltött kis nonnette-eket is.

Súlyra mért szelet a carcassonne-i kirándulás előtt
Éhesen érkeztünk a piacra, mert délután carcassonne-i kirándulás várt ránk, és az üres gyomor pont a megfelelő felszerelésnek bizonyult - az árusok kedvesek, és szinte mindent megkóstoltatnak. A pain d'épices standnál végigkóstoltam a mintákat, és narancshéjas veknit választottam, régi gyengeségemet. A méz az első falattól érződött, a kenyér nem volt túlédesítve, és a narancshéj pontosan úgy illett a mézhez, ahogy reméltem. A kenyeret súlyra árulják, és az árus akár egészen vékony szeletet is levág, így bátran végigkóstolhatod a kínálat jó részét, mielőtt döntesz. Egy kiló nagyjából 15 EUR-ba kerül.