Torna a Surriento étterem: nápolyi dalról elnevezett sorrentói trattoria
Egy vendéglő a cégérére általában egy család, egy város vagy egy védőszent nevét írja ki. A csendes Via Santa Lucián álló trattoria ehelyett egy kérést kölcsönzött: Torna a Surriento, vagyis Térj vissza Sorrentóba - ez a címe a leghíresebb dalnak, amely valaha a városról született.
A Torna a Surriento családi trattoria Sorrentóban, ahol egy nápolyi házaspár az olasz konyha nápolyi változatát főzi: órákig rotyogó ragù, házi tészta és kesernyés kampániai zöldségek kerülnek az asztalra.
Honnan ered a Torna a Surriento név
A dalt a De Curtis fivérek írták - Ernesto a zenét, Giambattista a nápolyi nyelvű szöveget -, és először Sorrentóban csendült fel, 1902. szeptember 15-én. A közkeletű változat szerint sebtében készült, hogy a város vele köszöntse Zanardelli miniszterelnököt; a részletesebb források szerint viszont a dallam régebbi, 1894-ből való, és azon a szeptemberen csak új feladatot kapott. A Sorrento utáni vágyakozás leghíresebb dala tehát valószínűleg udvarias emlékeztetőként indult - a városnak arra volt szüksége, hogy a miniszterelnök ne felejtse el, milyen állapotban van a csatornázása. A refrénben ennek már nyoma sincs, a "térj vissza" kérés viszont maradéktalanul megmaradt.
A nevet viselő vendéglő a dalhoz képest még szinte gyerek. Nicola Caprio és Roberta Clemente 2017-ben nyitotta meg, amikor Nápolyból Sorrentóba költöztek: Roberta viszi a konyhát és a családi recepteket, Nicola a vendégteret, néhány évvel később pedig pizzéria is nyílt a trattoria mellett. A dal a Sorrentóból elszármazottakat hívja haza; a nevét végül két, a városba frissen érkezett nápolyi írta ki a cégérére.
Nápoly egy sorrentói tányéron
Pedig Sorrentónak bőven akadnak saját jellegzetes ízei: a citrom, a limoncello és a delizia al limone nevű kis citromos sütemény. Capriék mégis Nápolyra tettek. Az alap a ragù napoletano - a bolognai ragu darált húsa helyett egész húsdarabok, amelyek hosszú órákig rotyognak a paradicsomszószban -, és a polpette, vagyis a közvetlenül benne párolt húsgombócok. A polpette a nálunk, Csehországban ismert húspogácsák távoli rokona, csak nem serpenyőben sül ki szárazra, hanem kicsi korától a szószban nő fel. A húshoz Nápolyban friarielli jár: egy brokkolira emlékeztető káposztaféle zsenge hajtásai, csak karcsúbbak és kellemesen kesernyések.
Két kampániai tésztaklasszikus, két egészen más bölcső. A gnocchi alla sorrentina, vagyis a paradicsommal, mozzarellával és bazsalikommal sütőben összesütött gnocchi az egyetlen, amely egyenesen Sorrentóról kapta a nevét. A scialatielli, ez a vastag, rövid metélt, a származása vitatott: a hagyományos változat egy amalfi szakácsnak tulajdonítja, egy újabb szerint viszont először a calabriai hegyekben nyújtották. A tészta, amelyet ma az egész kampániai partvidéken felszolgálnak, így talán több száz kilométerre a tengertől született.
Sorrento központja nagyrészt a turistáknak főz, és ez a számlákon is meglátszik; a családi trattoriák, ahol jobban és olcsóbban lehet enni, általában egy-két utcával arrébb bújnak meg. A Torna a Surriento pontosan ilyen: néhány lépésre a korzótól, mégis távol a fő turistaáradattól. Esténként az asztalok között énekelnek, így inkább egy hosszú vacsorához illik, mint egy gyors ebédhez.
Asztal Capriéknál Sorrentóban
Mi is éppen ezért jöttünk ide - a helyi konyháért, a fő útvonalaktól távol. Előételválogatással kezdtünk: húsgombócok ragù-ban ricottával és friariellivel, mellé melegített kenyér és olajban eltett padlizsán, mindez együtt 8 EUR-ért. A tányér legnagyobb meglepetése a padlizsán volt - olyan íz, amilyet egy befőttesüvegtől nem vártam volna. Innen a gnocchi alla sorrentinán (6 EUR) át jutottunk el a scialatiellihez, amelyet salsiccia kolbásszal, padlizsánnal és füstölt mozzarellával készítettek (8 EUR); kiadós étel, amely után nem könnyű felállni az asztaltól, de kitűnő volt. A kiszolgálás kedves volt, az árak pedig Sorrentóhoz képest nagyon barátságosak, úgyhogy szívesen visszatérnék ide. Az egyik olasz kalauz úgy foglalja össze a trattoriát, hogy "sok muzsika kevés pénzért" - és ezzel teljesen egyetértek.
Torna a Surriento
