Chana puri: mauritiusi tésztagolyó sárgaborsó-töltelékkel
A mauritiusi, olajban sült nasikat árusító standok tábláin általában bevett rangsor érvényes: legfelül a gâteaux piment, alatta a szamosza, és valahol jóval lejjebb a chana puri. A curepipe-i food trucknál, ahol bevásároltam, felülről a harmadik sorban állt. Ha én írnám ezeket a táblákat, megfordítanám a sorrendet.
A chana puri kis, olajban sült golyó kelt tésztából, fűszeres sárga feles borsóból készült töltelékkel - a mauritiusi konyha utcai nasija, amelyet néhány darabos adagokban, papírzacskóban árulnak.
Chana puri Indiában és chana puri Mauritiuson
A név a hindi chana (csicseriborsó) és puri (olajban sült kenyérféle) szavakból áll össze - csakhogy az óceánon átkelve a név elszakadt az ételtől. Indiában a "chana puri" hallatán mindenki egy tányérra gondol, rajta két dologgal: egy felfújódott poori lepénnyel és mellette csicseriborsó-curryvel. Mauritiuson viszont egyetlen dolgot kapsz - egy golyót, amelyben mindkét összetevő benne van: kívül kelt tészta, belül fűszeres borsó. Ugyanaz a két szó, csak más az étel nyelvtana. A mauritiusi változathoz az észak-indiai chole bhature áll a legközelebb - a bhatura is kelt, olajban sült tészta, csakhogy azt is a curry mellé tálalják, nem köré. És mintha ez nem volna elég, a név csicseriborsót ígér, a töltelék viszont leggyakrabban sárga feles borsó, akár krumplival és hagymával - még a mauritiusi receptek sem értenek egyet abban, mi kerül bele pontosan, így a töltelék standonként lutri.
A szigeten a chana puri azok közé a teához kínált, olajban sült apróságok közé tartozik, amelyekben a sárga feles borsó újra meg újra főszerepet kap: a dholl puri lepénnyé teríti szét, a gâteaux piment tészta nélküli golyóvá gyúrja, az édes tekwa pedig tésztazsebbe zárja. Ebből a felhozatalból egyedül a chana puri rejti a tölteléket kelt tésztába - és éppen ebben különbözik a szamoszától is, amellyel egyébként gyakran pontosan ugyanazon a tölteléken osztozik. Hogy ki hozta a szigetre, pontosan nem tudni: az egész ételcsaládot általában a 19. századi indiai szerződéses munkásoknak tulajdonítják, de a chana puri esetében nincs igazolt évszám, hely vagy indiai előd - formája a dél-indiai bondára emlékeztet, csakhogy a hasonlóság még nem családfa.
Kelt tészta, belül borsó, a tetején chili
A tészta élesztővel készül, sütés előtt jó két órát kell kelnie; a forró olajban a golyók könnyű, levegős gombócokká fúvódnak fel.
Food truckokból és standokról árulják az egész szigeten, többnyire közvetlenül a dholl puri és a szamoszák mellett. Forrón és kézzel eszik - az árusok papírba csomagolják a golyókat, a szigeten pedig leginkább délutáni uzsonnaként, tea mellé fogynak. Paradicsomos vagy korianderes chutney jár hozzá; aki bírja a csípőset, a még meleg golyókat chilipasztával is megkenteti - pontosan így csinálják a standoknál. Húsos változat is létezik, de a klasszikus hús nélküli - újabb mauritiusi étel, amelyet a vegetáriánus gondolkodás nélkül rendelhet.
Egy papírzacskó Curepipe-ből
A curepipe-i Caravanne Bleu Blanc Rouge food trucknál vettem őket - annál, amelyiknek a tábláján a "Chanapuri" egybeírva, csak a harmadik sorban szerepelt. A tészta levegős volt, a töltelék remekül fűszerezett, a még meleg golyókat pedig chilipasztával ízesítettem, ami pompásan illik hozzájuk. Egy golyó 5 MUR-be (0,10 EUR) került. Mindabból, amit Mauritiuson ettem, a chana puri nálam az első számú - abszolút telitalálat. És ez az egyetlen mauritiusi étel, amely otthon, Csehországban igazán hiányzik nekem.
