A Mahane Jehuda piac: a vásártér, amely a sábát előtt átváltozik
Péntek délután van, a sikátorokban lépni sem lehet. Az árusok túlkiabálják egymást, az árak minden újabb bekiáltással lejjebb mennek, és aki egy másodperccel tovább időzik egy standnál, azt a tömeg három méterrel arrébb sodorja. Itt senki sem nézelődik: az utolsó pillanatban vásárolnak, mert néhány óra múlva már késő lesz.
A Mahane Jehuda piac (héberül: מחנה יהודה) Nyugat-Jeruzsálem fő piaca - több mint 270 stand és kis bolt gyümölccsel, olajbogyóval, fűszerekkel, hússal és édességekkel, köztük pedig bisztrók szorongnak, ahol az izraeli konyhát rögtön a pultnál megkóstolhatod.
Hogyan született a piac, és honnan kapta a nevét
A helyiek nem azt mondják, hogy Mahane Jehuda, hanem azt, hogy ha-suk - a piac -, és mindenki tudja, melyikről van szó. A héber suk egyébként ugyanaz a szó, mint az arab szuk: mindkettő az arámin keresztül az utcát jelentő akkád szóra vezethető vissza. A hivatalos nevét a piac a szomszédos negyedtől kölcsönözte, amelyet 1887-ben három vállalkozó alapított, és Jehuda Navonról, egyikük fiatalon elhunyt fivéréről nevezett el. A név szó szerint Júda táborát jelenti, de bibliai törzset ne keress benne; és igazából pontosságot se, mert a piac sosem tartozott ehhez a negyedhez. Mellette fekszik, a saját telkein.
Alapítási éve a piacnak nincs, mert senki sem alapította. A 19. század végén, még az oszmán uralom idején a Jeruzsálem környéki falvak parasztasszonyai elkezdték árulni a terményüket a gazdag Valero család egyik üres telkén, a Jaffába vezető út mentén. Így a falakon kívüli új negyedek vásárlóinak nem kellett az óváros piacaira járniuk, az árusoknak pedig utánuk - a piac abból nőtt ki, hogy mindkét fél megspórolta az utat, amely ma két fő ütőér körüli sikátorok hálózata: az egyik szabad ég alatt maradt, a másikat áttetsző tető fedi, amely a régi, lyukas bádoglemezeket váltotta fel.
Nappal piac, éjjel bár
Nappal a Mahane Jehuda Jeruzsálem éléskamrája: kádszámra olajbogyó sós lében, gránátalma-piramisok, lapátszámra mért fűszer és tömbökből szeletelt halva - a Halva Kingdom bolt 1947 óta több mint százfélét tart belőle. Kicsit odébb a Marzipan cukrászda csokoládés rugelach kiflicskéinek illata terjeng, mellette pedig falafelt és shawarmát kínáló bisztrók sorakoznak; az Agrippas utca egyik ilyen bisztrójában állítólag a jeruzsálemi me'orav keverék is úgy született, hogy a tulajdonosnak kifogyott a faszene, és a sütőlapra dobta, ami maradt. A legendának több változata van, és mindegyik vendéglő azt a változatot meséli, amelyikben ő a győztes. Sötétedés után a piac átöltözik: lehúzzák a redőnyöket, és a bezárt standok között bárok nyitnak ki. A leeresztett redőnyökön ráadásul portrék százai ragyognak fel, amelyeket Solomon Souza festőművész fest rájuk éjszakánként - éjszakai galéria, amely pontosan akkor nyit ki, amikor az üzletek bezárnak.
Péntek a Mahane Jehuda piacon
A sábát péntek napnyugtakor kezdődik, és a piac egész nap ehhez igazodik: három óra körül zár, az előtte lévő utolsó órák pedig a kiárusításé. A kereskedők szinte ingyen adják az árut, csak hogy ne kelljen a sábátra hazavinniük. Húsz perccel sötétedés előtt aztán Jeruzsálem fölött megszólal a sábátot jelző sziréna; így jelezték már jóval az állam megalakulása előtt is, a sábát előtti kürtszót már a Misna is említi. A Damaszkuszi kapu melletti arab piacok közben a saját naptáruk szerint élnek - náluk a pénteket a déli ima rövidíti meg, nem a napnyugta. Ha a tolongás nem neked való, hétköznap délelőtt menj a piacra - a péntek délutánt pedig inkább látványosságként élvezd.
Az első csillagig
Épp péntek délután jártam a piacon, és őrült zaj és rohanás fogadott: mindenki engedett az árból, mindenki igyekezett túladni az áruján, egyes sikátorokon pedig egyáltalán nem lehetett átjutni, mert fél Jeruzsálem a sábátra vásárolt, a másik fele pedig még gyorsan enni igyekezett valamit a bisztrókban. Aztán besötétedett, feltűnt az égen az első csillag, és elkezdődött a sábát. A hely néhány perc alatt kiürült. A sikátorok, amelyeken addig nem lehetett átjutni, hirtelen üresek lettek, a bisztrók sötétek, a redőnyök lehúzva; csak néhány seprűs ember maradt. Nem számítottam rá, hogy egy közönséges záróra így meg tud rendíteni. A piac ugyanis nem zárt be. A piac eltűnt.
Trh Machaneh Yehudah
