Fruit confit: chilis ananász és savanyított mangó
A bolt robogón érkezett. A nyereg mögé csavarozott üvegvitrinben gyümölcsdarabok sorakoznak, oldalt egy tartóban szószos üvegek - a gazdájának ennél több nem is kell az üzlethez. Elég megállni a járda szélén, és kivárni, kinek támad kedve egy falatra.
A fruit confit a mauritiusi konyha utcai csemegéje: frissen hámozott, chilivel megszórt ananász, mellé éretlen mangó, uborka vagy más gyümölcs, amelyet sóval, cukorral és chilivel ízesített ecetes páclében savanyítanak. Zacskóban árulják, kézzel eszik, és fillérekbe kerül.
Mit ígér a confit szó, és mit jelent Mauritiuson
A confit szót a legtöbben a francia étlapokról ismerjük: a saját zsírjában lassan puhított kacsacomb, vagy a cukorral átitatott provence-i gyümölcs jut eszünkbe róla. Mauritius ugyanezt a szót vette át, csak éppen fordított tartalommal töltötte meg - az itteni confit ecetben és sóban eltett gyümölcsöt jelent. Csalásról azért nincs szó: a confire ige eredetileg egyszerűen tartósítást jelentett, és a sziget a tartósítás összes módja közül a legüdítőbbet választotta. Kreolul a csemegét konfinak hívják, a neve pedig aszerint változik, mi van a zacskóban: zananas confit, mang confi, cocome confit - ananász, mangó, uborka.
Ez a nassolnivaló azonban nem csak Mauritiusé. A testvérszigeten, Réunionon is kapható szinte ugyanilyen fruit confit au piment, az utolsó szelet zöld mangóig. A család pedig még ennél is nagyobb: a legközelebbi rokon magán a szigeten lakik, és achard a neve - kurkumával és mustármaggal savanyított zöldség, amelyet ebédhez köretként tálalnak, míg a confit zacskós uzsonna. Mindkét név ugyanarra mutat: az achar hindiül savanyítást jelent, a technikát pedig a 19. században a cukornádültetvényekre szerződtetett indiai munkások hozták magukkal. Hogy ki szórt először chilit a friss ananászra, azt egyetlen forrás sem rögzíti - csak annyi biztos, hogy az ötlet nem egyetlen ország találmánya. Chilis sóval megszórt zöld mangót árulnak a standok Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is, Mexikó pedig teljesen magától, egyetlen közös ős nélkül találta ki a chilis-limés mangót.
Éretlen mangó, csípős páclé és chili, amennyit csak merészelsz
A mangó zölden és keményen kerül az üvegekbe, még mielőtt megédesedhetne. A páclé egyszerű - víz, ecet, cukor, só és chili -, és sok árus tamarindusz is kever bele, amitől a lé megsötétedik, és még egy fokkal savanyúbb lesz. Ugyanebben a lében az uborka és más gyümölcsök is remekül beválnak. Az ananásszal leggyakrabban frissen találkozol: meghámozva, úgy bevagdosva, hogy kézben lehessen tartani, a tetejére szórt chilivel - bár a receptek a savanyított változatát is ismerik. A pultokon álló nagy befőttesüvegek olyanok, mintha a nagymama kamrájából kerültek volna elő, csak kapor helyett mangó úszik bennük.
Egy zacskó confit igazi menet közbeni nasi: a piacon sétálva vagy a strandról hazafelé veszed meg, és szeletenként, egyenesen a kezedből eszed. A chili mennyisége megegyezés kérdése - az árus annyit szór rá, amennyit kérsz, és aki nem meri megkockáztatni, egy csipettel kezdi. Rátenni mindig lehet, levenni soha. A helyiek ebben semmi túlzót nem látnak; elvégre ez az a sziget, ahol még a fánkocskákat is a chiliről nevezték el. A strandokon, például Flic en Flacban, egy zacskó néhány rúpiával drágább, mint a piacon - a törölközőig szállításért a világon mindenhol felárat kell fizetni.
Hol vettem én confit-t
A saját zacskómat a Port Louis-i központi piacon kevertettem össze: ananász, savanyított mangó és savanyított uborka együtt 10 MUR-ért (0,20 EUR) - Mauritiuson soha semmi ehetőért nem fizettem kevesebbet. Az ananász olyan édes volt, amilyet csak a trópusok tudnak, a chili pedig csak egy másodperccel később jelentkezett; a mangó ropogott, a páclé savanyú maradt, a cukor és a só csak az élét vette el. Először csak jelképes adag chilit kértem, pár szelet után azonban visszamentem, és jeleztem, hogy rendes adagot szeretnék - az árusnak láthatóan tetszett. Tíz rúpia, húsz eurocent: ez volt az egyetlen étel Mauritiuson, amelyért még azelőtt visszamentem, hogy a végére értem volna.
