A Quatre Bornes-i piac: ruhavásár és street food Mauritiuson
Szerdán és szombaton a csarnokban zöldséget, halat és húst árulnak. Csütörtökön és vasárnap a környező utcákat több száz stand tölti meg farmerekkel, szárikkal, pasminákkal és bizsukkal, és Quatre Bornes Mauritius legismertebb ruhavásárává válik. A hét mind a hét napján pedig esznek is itt.
A Quatre Bornes-i piac (franciául la foire de Quatre Bornes) városi piac a sziget központi fennsíkján: fedett élelmiszercsarnok, hetente kétszer ruhavásár a környező utcákban, a kettő között pedig kis bisztrókból álló food court, ahol a mauritiusi konyha mindent árul, amit kézzel meg lehet enni. Ez az oldal tehát most először küld el ruhavásárra. Az étel kedvéért.

Négy határkő és a mauritiusi piacok térképe
A város a nevét a kataszteri térképnek köszönheti. A quatre bornes az a négy határkő, amely egykor a Palma, a Trianon, a Bassin és a Beau Séjour cukorbirtokot választotta el egymástól; a település ott nőtt ki, ahol ez a négy birtokhatár összeért, és a név megmaradt, pedig az ültetvényekből mára hetvenezres város lett, amelyet la ville des fleurs, vagyis a virágok városa becenéven emlegetnek. A sziget közepén, a fennsíkon fekszik, tizennégy kilométerre délre Port Louis-tól, és mint minden mauritiusi városnak, neki is megvan a maga piaca. A Port Louis-i központi piac a legrégebbi és a legtöbb turistát vonzó, Flacqban van a legnagyobb, Curepipe-ben a legszínesebb épület, Quatre Bornes-ban pedig az, ami miatt hetente kétszer az egész környék idesereglik - a ruha. Ez a váltakozó ritmus - ugyanazon a helyen két nap az élelmiszeré, két nap a textilé - egyébként nem helyi találmány; a szomszédos Rose-Hillben is hasonló a rend.

Honnan kerültek a farmerek az utcára
A foire szó Franciaországban évente megrendezett vásárt jelent, Mauritiuson hetente tartott szabadtéri piacot. Hogy épp ruhát árulnak rajta, annak ahhoz van köze, amiből a sziget a függetlenség után meggazdagodott: 1970-től exportfeldolgozó övezet épült ki itt, és a mauritiusi varrodák olyan sokáig öltöztették Európát, hogy az olcsó farmer ugyanolyan helyi áru lett, mint a cukor. Hogy a piac körüli utcákon mikor állt fel az első nadrágos stand, azt senki sem tudja megmondani, azt az állítást pedig, hogy itt gyári felesleget árulnak, minden útikönyv ismételgeti, de egyik sem támasztja alá. Ami dokumentált, az egészen más: amikor a városháza bejelentette, hogy lebontja a régi csarnokot és újat épít, a kereskedők egyenesen a hivatal udvarán ültek le tiltakozni. Egy krumpliárus azt mondta, hogy a standját több mint ötven éve viszi a családja, és a városháza végül meghátrált: beleegyezett, hogy két szakaszban építsék át a csarnokot, hogy a kereskedés egyetlen napra se álljon le. A piac krumpli nélkül is túlélte volna. A krumpliárus a piac nélkül nem.

Mit esznek Quatre Bornes-ban a ruhaállványok között
Az ételstandok itt a csehországi termelői piacok fordítottjai: otthon az ember az ételért megy, a ruhák pedig csak oldalt lógnak, itt a farmerért jön, és az étel az, ami miatt ott is marad. A kínálat az egész szigeten ugyanaz: egy pár dholl puri lepénykenyér curryvel és chutneyval, papírba csomagolva, zúzott borsóból és chiliből olajban sült gâteaux piment golyók, amelyeket zacskószámra visznek, boulettes gombócok a gőzölőből, mellé pedig rózsaszín alouda műanyag pohárban. A dholl puri ára a szigeten közügy: ha a standosok emelik, az újságok úgy írnak róla, mintha a benzin drágult volna. A mauritiusi weboldalak azt tanácsolják, hogy kóstold meg a dholl purit két-három standnál, mielőtt eldöntöd, melyiknek maradsz hűséges vendége. Ha ételt akarsz, szerdán vagy szombaton gyere; ha ételt és farmert is, csütörtökön vagy vasárnap - és mindkét esetben délelőtt, amíg a standsorok között még át lehet jutni. A nyugati strandokról közvetlen busz jár ide, Port Louis-ból 2021 óta villamos.

Busszal a strandról a vásárba
Quatre Bornes-ba közvetlen busszal mentem Flic en Flacból, az út valamivel kevesebb mint egy órát tartott. Közvetlenül a ruhapiac mellett kis bisztrókkal teli food court áll, mindegyik csak egy-két ételt készít, semmi mást, és az egész piacot további standok veszik körül helyi finomságokkal. Turista kevés volt, de azért akadt néhány. Az árak alacsonyak voltak, az étel kitűnő. A standok között egy mézárus állt, a kiskocsiján egy egész lép: minden érdeklődő előbb megkóstolhatta a mézet, és aki vett, egy darab lépet is hazavihetett. Egy asztalról, ahol több tucat zacskó sorakozott egymás mellett, két darab tekwát vettem - édes borsóval töltött, olajban sült tésztatáskákat, amelyekről semmit sem tudtam, és amelyek az egész utazás legérdekesebb ízének bizonyultak. A ruhás részt is bejártam. A piac épülete olyan, mint egy nagy, hosszú tésztaszál, és egészen a láthatárig nyúlik; bent hagyományos mauritiusi díszeket is árulnak, de az áru nagy része átlagos, és valószínűleg nem ezt viszed haza. Quatre Bornes-ban egyetlen ruhadarabot sem vettem. Mégis elküldelek oda - és most már tudod, miért.
Quatre Bornes Market Fair